Jöjjön akkor az utolsó poszt is erről a hétvégéről.
Figyelembe véve az időjárási előrejelzéseket, úgy gondoltuk, hogy pénteken az eső miatt a kirándulás nem játszik, ezért is mentünk előző nap mindenfelé, viszont mehetünk fürdeni.
Harkány ugye nem jön számításba, mert ... leírtam miért. Ezért nosza, keressünk lehetőségeket. Két hely volt, ami vonzónak tűnt. Az egyik Siklóson egy fürdő, a másik Magyarhertelenden.
Siklóst választottuk, hiszen az csak 10 percre volt tőlünk, míg a másik vagy egy órányira.
Korán keltünk, sikerült elindulni is korán, és a fürdő csak 10-kor nyitott.
Először is, bár Siklós területén akad pár tábla hogy fürdő arra, meg amarra, a közvetlen közelében már nincs semmi. Meglát az ember egy nagy épületet, ahova lelkesen bekanyarodik, leparkol, majd kiderül hogy az bizony nem a fürdő, hanem egy szálloda. Más is parkolt oda, és onnan mentek át a fürdőhöz. Mi rendes emberek voltunk, ezért kiálltunk innen, pláne hogy tábla is volt, hogy a szállóvendégeknek van parkolási lehetőség, és tovább gurultunk, az akkor már meglátott fürdő épülethez. Parkolót még épp találtunk egyet, és aztán mentünk sorba állni.
Igen, korábban értünk oda, mint 10 óra, ezért még zárva volt a fürdő. Szakadt az eső. Volt ugyan egy fedett terület, ahol a népek sorban álltak, rengeteg kisgyerekkel együtt, de mi sokad magunkkal már kiszorultunk innen, és csak álltunk az esőben és vártuk, hogy kb. 5 perc múlva 10 óra legyen. Annyi jó indulat nem volt a fürdő részéről, hogy látja, hogy kint áznak az emberek, és akkor beengedje őket uram bocsá' 5 perccel előbb.
Így csak álltunk, és áztunk, és hallgattuk a rengeteg gyerek sivalkodását, visítását, kiabálását. Bevallom kezdett ez egyre kevésbé vonzó lenni. Volt már olyan fürdő ahonnan azért jöttünk ki, mert szintén ilyen négy napos ünnepen annyira zsúfolt volt, és annyi kisgyerek kiabált bent, hogy egyszerűen zsongott tőle a fejünk és inkább eljöttünk. Vannak gyerekeink, voltak kicsik is, alapvetően nincs is bajunk a gyerekekkel, de ilyen nagy számban nem vágytunk rá, nem véletlen talán, hogy nem vagyunk pl. tanárok.
És mivel még 10 után is csak igen lassan haladt előre a sor, és még mindig nem sikerült épületen belülre kerülnünk, egy hirtelen ötlettel fogtuk magunkat és kiálltunk a sorból, mondván akkor menjünk inkább Magyarhertelendre.
Nem tudom milyen lett volna a siklósi fürdő, de már most mondom, hogy nagyon rossz döntés volt.
Akkor irány Magyarhertelend. Még az eső ellenére is szép völgyeken át vezetett oda az utunk. A fürdő egy domb oldalában van. Alig pár parkoló hellyel, de végül is sikerült találnunk egy helyet.
Mikor beléptünk az előtérbe gyanút kellett volna fogni. Szerintem az egész előtér nincs több 10 m2-nél. Ez zsúfolásig volt sorban állókkal a pénztár előtt, és ismét csak rengeteg gyerek.
Mire sorra kerültünk közölték, hogy egy szekrényt már csak 2 embernek adnak ki, ezt is letéti díj ellenében. A szekrény egy embernek is épp csak elég, nem hogy kettőnek, télen, amikor még téli kabátok is vannak. Mindegy, betapostuk a holminkat, és irány a fürdő.
4 medence volt összesen a fedett fürdő részben, és evidensen csak ez volt most nyitva.
Az egyik a totyogó csöppségeknek volt, max. 6 m2 felülettel.
Volt egy medence nagyon meleg vízzel. Ez sem volt túl nagy, de mondjuk nem voltak benne sokan. Gyorsan kiderült, hogy miért.
Volt egy ülő medence. Ebben igen kevés ülő hely volt, de tény volt pár. Viszont ember annál több. Konkrétan zsúfolásig volt emberrel, gyerekkel. Egy darabig elvoltunk benne, de annyira levegőtlen volt az egész medence tér, és ehhez még a meleg víz is, már majdnem megfulladtam - sanszosan ezért volt üres a még melegebb medence is - ezért kijöttünk. Elvileg voltak a plafonon nagy elszívók, de nem tudjuk mennyire működtek, mert a személyzet a plafonon próbálta kinyitni az ablakokat rendkívül praktikus "szerszámmal", azaz egy farúddal. Természetesen az ablakokból is alig nyílt ki talán 2.
Volt még egy medence, ez a sodró medence. Az általunk ismert ilyen medencékhez képest az egyik legnagyobb. Ráadásul volt egy jó nagy középső része is, ám egyetlen ülő hely sem volt benne. Cserében elég mély volt. Itt lehetett ácsorogni a vízben, mert a tömeg miatt másra nem igen volt lehetőség. A sodró rész amíg én bent voltam nem működött, de lelkesen sétáltunk körbe körbe mi is többed magunkkal.
Majd eljött az ebéd idő, így hát elindultunk az étterem részbe. Rengeteg ember volt, egyetlen kiszolgálóval. Így az ebédre várni kellett, de kaptunk sorszámot, és mikor készen volt, kiabáltak és lehetett érte menni. Amíg vártunk neki fogtunk az üdítőinknek, hogy legalább iszogatunk. Palackos üdítő volt amit kaptunk. Kicsit furcsa volt, hogy mikor kinyitottam a sajátomat nem nagyon szisszent, de alapvetően ki figyel erre. Közben férjem már kinyitotta a sajátját és miután beleivott, mondja, hogy víz íze van a benne lévő gyömbérnek. Én is megkóstoltam a colámat, detto. Egy lötty. Ekkor már értelmet nyert az is, hogy miért szisszent csak egy kicsit. Egészen biztos, hogy megbuherált üveg volt, és nem eredeti.
Persze, ezt sem vittük vissza, mert ugyan hogy tudtuk volna bizonyítani az igazunkat, pl. hogy nem szisszent. És lehet a sok sorban álló még meg is lincsel, hogy feltartjuk ezzel a sort.
Végül megkaptuk az ebédet is. Én rántott szeletet kértem petrezselymes burgonyával. A krumpli vízben lett megfőzve, és némi olajjal átforgatva, de nem lepirítva, félre értés ne essék. És egyetlen szem só nem volt a főzővízben. Teljesen ízetlen krumpli volt. Aki ismer tudja, a krumpli szinte minden formája nyerő nálam, ezt is nagyon szeretem, de csak annyit ettem meg, amennyi elfogyott a húshoz. Férjem fűszeres tarját rendelt vitamin salátával. Ezek egészen ehetőek voltak, bár a két tarja szelet igen csak aprócska volt.
Szoktunk máshol is fürdőben ebédelni. Nyilván nem luxus helyek, de teljesen elfogadható enni és innivalókat szoktunk kapni. Ez kritikán aluli volt.
Ebéd után még mentünk egyet fürödni a sodró folyosós medencébe, be is indították a sodrást, ami szinte elenyésző volt, alig lehetett észrevenni.
Majd mikor már a fulladáshoz közeli állapotba kerültünk a pára, a meleg és a levegőtlenség miatt a tömegben, úgy döntöttünk, hogy ebből köszönjük elég volt.
Mikor adtam vissza a szekrény kulcsot, már 3 embernek adtak ki egy szekrényt.
Már bocsánat, de 3 ember nem tudja egy ilyen szekrénybe bepréselni a holmiját ha téli kabátja is van, ami most nyilván volt. Arról nem is beszélve, hogy a két használható medence már így is zsúfolásig volt, akkor hova engedtek be még és még embereket? Nyilván én is dühös lettem volna, ha ki van írva, hogy megtelt, de azért mindennek van egy határa, a medencék befogadó képességének is.
Azt hiszem soha az életben nem szeretném ismét a magyarhertelendi fürdőt meglátogatni, mert olyan rettentő állapotok uralkodtak.
Így aztán már három óra körül otthon is voltunk a szálláson. Még azt terveztük, hogy másnap reggel indulunk csak haza, bár a szállásunk vasárnapig tartott volna, de féltünk a nagy havazástól és ónos esőtől. Ám végül átgondoltuk, hogy ugyan miért jó nekünk ott kuporogni egy kényelmetlen ágyon, mert kimenni nincs hova, és az eső is hol esett hol nem, miért lenne jó megint megküzdeni a tusoló szűkösségével este, valamint a kényelmetlen ágyon való alvással csak azért, hogy másnap reggel induljunk haza? Ezért délután négykor összecsomagoltunk és este már itthon élvezhettük a saját otthonunk kényelmi "szolgáltatásait", úgy mint kényelmes tusoló, nagy, széles és kellően hosszú ágy, kiváló párnákkal.
Így esett, hogy az ötnapos kirándulásból három napos lett mindössze. Lehet mi vagyunk túl igényesek, vagy háklis öregek, nem tudom, de azt hiszem nem luxus igényeink vannak. Ám ez a három nap nem igen érte el a mi elvárásainkat.
Annyi jó volt benne, hogy nem dolgoztunk, és a pocsék kaják ellenére is, legalább nem nekem kellett azt sem megcsinálni.
Egy biztos, Harkány többé nem úti cél nekünk, amit nagyon sajnálok. Valamint az is, hogy ilyen ad-hoc jelleggel többet nem foglalok szállást sem. Sőt, ha egy mód van rá, akkor csakis wellness szállókat fogok keresni.
Szomorú, hogy ilyen gyatra az idegenforgalom, mert én erre nem tudok mást mondani. Voltak akik reagáltak itt-ott a bejegyzéseimre, és elmondták, hogy nekik itt vagy ott azért volt ami tetszett, és jó volt. Örülök neki, és klassz, hogy ők megtaláltak számukra jó dolgokat is. Nekünk csak pár napunk lett volna, fűszerezve rossz idővel, lehet ez is bejátszott. Nem tudom csak azt mondani, hogy óriási csalódás volt.
Azért bízom benne, hogy legközelebb jobb élményeket oszthatok meg veletek, és nem csak azt olvashatjátok, hogy mennyire negatívan látok mindent.
