Nagyjából két hete említettem a férjemnek, hogy ez a hétvége 4 napos lesz. Mire ő azonnal neki fogott valami szállást nézni, mondván akkor menjünk el valahova. Én akkor valami mással voltam elfoglalva, így a végén csak annyit mondott, hogy szóval akkor nem megyünk sehova.
Bántott, hogy nem tudtam figyelni rá, így később, már csak telefonról fogtam neki keresni valami lehetőséget, és pikk-pakk le is foglaltam egy 4 éjszakás szállást Harkányban.
Miért Harkányban? Mert már jártunk ott. Kétszer is, és mindkétszer nagyon jól éreztük magunkat, és mert imádunk pancsolni. Tény viszont, hogy van vagy 18-20 éve, mikor utoljára arra jártunk.
Rögtön elmondanám azt is, hogy nem vagyunk luxushoz szokott utazók. Sokáig sátorral mentünk nyaralni, aztán faházakba kempingekben, sőt telepített lakócskocsikba és nem a luxus változatba. Soha életemben nem jártam luxus szállodában, de szerintem még első osztályúban sem. Szóval az igényeink úgy gondolom teljesen normálisak, átlagosak.
Szerdán indultunk elég korán, így már szinte délben meg is érkeztünk Harkányba a szállásra. Az M6-s egy szuper autópálya, mert alig van rajta forgalom. "Kiélveztük" a négy alagutat is rajta, mindössze pár méter földdel a fejünk felett. És még a szállásadónk is nagyon rendes volt, mert bár csak kettőtől lehetett volna elfoglalni a szállást, ő készségesen jött és beköltözhettünk a szobánkba, ill. mint kiderült apartmanba.
Igen, valóban volt fürdőszoba, és egy aprócska konyhasarok is a szobában, terasz is volt, minden volt szinte amit ígértek. Mondjuk az ingyenes internet csak 1 napig működött, aztán teljesen megszűnt. Pech, hogy ünnep volt, így esély nem volt a javításra. De nem netezni mentünk, szóval ez van.
Ami megriasztott az az ágy mérete volt. Bevallom mi nem vagyunk karcsú alkatú, törpe méretű emberek, és bár nekem a hossza elég volt az ágynak, de a férjemnek már nem. A szélessége meg hát .... - szóval nem annyira. Bár tény, kemény, nem besüppedt matracok vártak ránk.
Viszont a párnák hagytak némi kívánnivalót maguk után, mert olyan laposak voltak, hogy jaj.
A fürdőszoba megint csak nem a mi méretünk volt. A tusolóba alig tudtunk bemászni olyan keskeny volt az ajtó rajta. Konkrétan ezt-azt behúzva kellett betornázni és kitornázni magunkat.
De nyilván nem feltétlenül mi vagyunk az átlagos testalkat, bár azért ahogy elnéztem az elmúlt napokban az embereket, azért nem is olyan biztos.
Itt merül fel bennem az első kérdés - hogy mi vagyunk túl igényesek, vagy átlagon felül kövérek, és nagyok, vagy nem, és talán elvárható lenne, hogy ne csak a modell alkatúak férjenek be a tusolóba? Elvárható lenne hogy a használt, agyongyötört és már semmi tartással nem rendelkező párnákat lecseréljék?
Miután kicsomagoltunk, elindultunk körül nézni Harkányban. Emlékeinkben egy nagyon kellemes, mediterrán hangulatú városka élt, egy remek fürdővel megspékelve.
Igen, tény, március van, tehát még semmi nem zöldell, virágzik stb. Az is tény, hogy mi egy nappal a 4 napos hétvége előtt érkeztünk. Ám ha ezeket is hozzáveszem a látottakhoz, akkor is negatív a mérleg.
A szállásunk 2 sarokra volt a központtól, így tényleg nagyon közel. Rögtön a főútra értünk ki, ami elképesztően lehangoló volt. Lepusztult, bezárt éttermek, vagy még nem nyitottak ki. Ahogy végig mentünk az éttermek és szállodák előtt - sok szintén lepusztulva - elértünk a rehabilitációs központ elé, az látható hogy azt nagyon nyomják és tele van az egész település ennek részlegeivel - elfogyott a járda. Látható hogy valamikor volt, talán aszfaltos, de az a morzsalékos típus. Mostanra azonban szinte alig pár cm2 maradt meg belőle. A többi megsüllyedt, elsüllyedt, sáros föld. És igen, ott kell menni, ha tovább akarsz jutni.
A másik oldalon van ún. díszburkolat a járdákon, és képzeljétek, amikor vége akkor van szegély is, ami kb. pont a saját magasságával van a járda felett. Szóval ha csak úgy megy az ember, akkor simán pofára esik, mert ilyen megoldás fel sem merülne normális emberben.
Van ahol megemelkedik az egész járda, mert ott van egy Spar, és a bejárat magasabban van, de közben ha addig a belső részen mentél, és nem akarsz felmászni a bejárathoz, mert amúgy nem készülsz bemenni, akkor csak valami csiki-csukival lehet tovább jutni, mert ott is van ilyen magas szegélykő.
Siralmas az egész. És hangsúlyozom, ez Harkány főutcája, ami tele van éttermekkel, szállodákkal, még ha nagy részük zárva is volt.
Ha már holiday van, akkor ebédeljünk étterembe. Nem volt könnyű betérni egybe, mert nagy részük zárva volt, volt ahol az árak riasztottak el, és volt ami csak úgy nem volt szimpatikus. A végén azért bementünk az egyikbe. Kellemes volt a berendezése, kedves, fiatal kislány szolgált ki. Férjem gyrost kért tányérban, de az egész tetejére rá volt dobálva felvágva a pita. Könyörgöm minek? Amikor nagy adag sültkrumpli és saláta is volt hozzá tálalva. Ráadásul a ház specialitásaként volt megjelölve, mondván házi készítésű, de némileg régi volt. Maga a kaja egyébként nem volt rossz, bár semmi extra nem volt. Én egy pizzát kértem. Igen, vessetek meg, én az ananászosat szeretem, ezért most is azt kértem. Átlag volt a pizza is, de ehető, viszont "dekorációnak" a közepére dobtak pár szál ruccolát. Könyörgöm, minek?
Másnap is ide mentünk enni. Ekkor egy másik hölgy szolgált ki. Mit kérünk inni? Férjem gyömbért én colát kértem. Kb. 2 percen belül hozta is, és rajtunk kívül csak egy asztal volt foglalt, és már megkérdezte melyik kinek lesz? Istenem, nem nagy dolog.
Aztán jött a megrendelt ebéd. Férjem rendelt most pizzát, én meg rántott szeletet valami kézműves burgonyával, amiről kiderült hogy sima sültkrumpli csak kicsit érdekesen van felszeletelve. Természetesen pincér hölgy ezekről sem emlékezett ki melyiket rendelte, pedig nem is tudom hogy csinálják, de szinte percek alatt megérkeztek a kaják, ahogy előző nap is. Naná, hogy nekem akarta adni a pizzát, így a kezeit keresztezve kellett letennie a kajákat. Férjem elé a pizzát, nekem a húst a krumplival, aminek egy jó részét sikerült az ölembe borítania. A tányér teljesen be volt borítva a sült krumplival, ennyit itthon ketten sem eszünk meg, de legalább erre ne panaszkodjak, igaz. És a tetejére volt dobálva 3 szelet rántott karaj. Ahogy tette le elém, óhatatlanul csúszott ki a krumpli és még örülhetek, hogy a húsok nem mentek utána. Egyébként az én kajám ennyi volt és így volt tálalva. Totálisan igénytelenül. A hús teljesen sótlan volt, de teljesen. És megkockáztatom, hogy a sütőolaj meg már cseppet avas. Kértem káposzta salátát, ami ízletes volt, ám bálnaméretű káposzta csíkok voltak. Szóval összességében nagyon gyenge volt az egész. Férjem bolognai pizzája ezen a napon szintén megkapta az odadobott pár szál ruccolát, mint dekorációt.
Tudom, miért ettük meg, miért nem küldtem vissza stb. Pihenni mentünk, nem cirkuszolni. Ehető volt minden, nem nekem kellett megcsinálni, ez legalább egy jó pont. De igénytelen, semmi extra íz világ nem volt fellelhető egyikben sem. Ilyen kajákat egy kezdő átlagos házi asszony is megcsinál.
Aztán persze meg akartuk nézni a fürdőt is, bár az nap még nem készültünk bemenni. Amikor még a gyerekeinkkel jártunk ott remek hely volt, nagyon élveztük. És bár be nem jutottunk, de gyanítom hogy az eltelt kb. 18-20 évben minden maradt is úgy, ahogy volt.
A szállásadónk mondta, hogy csak az oldalsó bejárat van nyitva, ezért erre meg erre menjünk. Mentünk, megtaláltuk a bejáratot is. Elvileg már ott lett volna kassza, de most nem volt semmi. Ezért besétáltunk. És csak mentünk, és mentünk és semmi, igen, SEMMI nem irányított útba, hogy még menjünk és merre menjünk, de ügyesek vagyunk, így hát megtaláltuk az épület bejáratát. Be is mentünk, férjem azt mondja ő összesen egy beltéri medencét látott és volt egy kültéri még. A leírások szerint egyébként sokkal több van, de ez végül nem derült ki számunkra. Ugyanis már maga ez hogy építkezéseken, elkerítéseken keresztül kellett kvázi felderíteni hol van a fürdő, eléggé elvette a kedvünket az egésztől, pedig emiatt mentünk oda.
A mi véleményünket egyébként megerősíti a szállásadónk véleménye is, akitől megkérdeztük, hogy miért van szinte minden második szállóhelyre kitéve az eladó tábla. Azt mondta, hogy azért, mert annyira gyengén és rosszul működik a fürdő, hogy egyszerűen nem éri meg foglalkozni az idegenforgalommal.
Szomorú. És egyébként ekkor már eszembe jutott hogy jó pár évvel ezelőtt olvastam egy cikket, amiben pont Harkányról, és az ott zajló sok rossz dologról volt szó. Régen olvastam, nem is emlékszem rá, hogy konkrétan mit, de tudom, hogy nagyon elkeserített már akkor is. Kár, hogy elfelejtettem, kár, hogy a régi emlékek alapján pont Harkányt szemeltük ki erre a hétvégére magunknak. Óriási csalódás volt.
Azért egy-két fotót csináltunk, de leginkább egy új templom kertjéről csak. Mondjuk ott is lenne mit csinálni, de legalább valami mégis van.
Folytatása következik ...
